Az első posztunkban már említettük, hogy a magyar középiskolai felvételi rendszer sajátosságai miatt érdemes felvételi előkészítőre járni. Ahhoz hogy pontosan tudjuk milyen elvárásaink lehetnek az előkészítővel kapcsolatosan, ahhoz érdemes megismerni ennek a felvételi rendszernek a működését.
A központi írásbeli felvételi két részből áll. Mindkét részre 45-45 perce van a tanulónak - kivéve, ha valamilyen hátrányos helyzet miatt nem kap még +15 percet. A 45 perces feladatsorokért 50-50 pont szerezhető. Ez összesen 100 pontot jelent. A szülők és a gyerekek is azt szokták meg, hogy kb. (iskolánként változó lehet) 90-100% között ötös, 75-89% között négyes, 55-74% hármas, 36-54% kettes, alatta pedig egyes osztályzatot kap a gyermek.. Éveken keresztül ezt látják, eszerint értékelik a gyerekeket, eszerint kapják évközben az osztályzatokat. Ezek után, amikor a gyerek megírja az első próba felvételi feladatsort, és ez mondjuk matekból 17 pontos lesz, magyarból pedig 25, azaz összesen 42 pont, akkor a szülők a szívükhöz kapnak. Mert ez kettes, ez kevés, ez nem elég, hol van ez a 100 ponttól. Nem értik, hiszen a gyerek egyátalán nem tanul rosszul, még ha nem is kitűnő. A gyerekek is úgy érzik, hogy kudarcot vallottak, hogy őket nem fogják felvenni a kiszemelt iskolába.
A felvételi nem így működik. Egészen egyszerűen azért, mert a felvételi sort megíró valamennyi gyereket úgy kell megmérnie, hogy egyértelmű legyen ki melyik iskola, iskolatípus bemeneti követelményeinek és tanulási szintjének felel meg. A gyerekek különbözőek, különböző képességekkel és érdeklődési körrel rendelkeznek. A budapesti Fazekas Mihály gimnázium speciális matematika tagozatára érthető módon kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkező gyerekeket szeretnének felvenni. Ha a felvételi feladatsor nem képes megkülönböztetni az átlagos képességűt a kiemelkedőtől, akkor ebben az iskolában nem fogják tudni ezt az osztályt olyan gyerekekkel elindítani, akiknek biztosan átlag feletti a matematikai gondolkodásmódja. Fontos megérteni, hogy más célt szolgálnak az iskolai évközi témazárók és felelések és más célt szolgál a felvételi. Az előbbi azt méri, hogy a tanulónak mennyire sikerült elsajátítani az adott tananyagot, a második viszont sokkal inkább képességeket mér és differenciál.
Ennek megfelelően nagyon fontos leszögezni, hogy NEM a 100 pont elérése a cél, hanem a lehető legtöbb. A következő posztunkban erről írunk majd bővebben: Mit várhatunk el a felvételi előkészítőtől és mit nem, és legfőképpen milyen célokat érdemes meghatároznunk a felvételivel kapcsolatban.